Szamár-sziget szellemkatonái: magyar trauma

Major Anita (jobbra), a tárlat egyik rendezője a Magyarság Házának kiállítóterében (Fotó: Végh László)

Emberirtás, kannibalizmus és kegyetlenkedések. Egy elhallgatott magyar történelmi trauma dokumentumai. Margittai Gábor és Major Anita kutatómunkájának dokumentumai láthatók a Magyarság Házában. Szamár-sziget szellemkatonái visszatértek.

Szathmáry István Pál cikke az mno.hu-n

Könyvtrailer a börtönszigetről

Köszönetet mondunk a könyvtrailer készítésében nyújtott segítségért Feledy Andrásnak, Gottmann Péternek, Linder Erzsébetnek, Ney Péternek, Talán Csabának. 

Zene: Kiss Ferenc. 

Narrátor: Béli Ádám

A könyvtrailer megnyitása

K. u. k. kannibálok a Balkánon

Forgatás az asinarai csontkamrában, hétezer osztrák–magyar katona nyughelyén (Fotó: Ney Péter)

Interjú a szerzővel a Magyar Nemzetben

Túlzás nélkül hiánypótló kötetet írt Margittai Gábor, lapunk munkatársa, aki Major Anitával elsőként vállalkozott arra, hogy végigjárja az első világháborúban a Balkánon fogságba esett magyar katonák albániai halálmenetét, melynek végpontja a Szardínia melletti Asinara fogolytáborában volt. Illúzióvesztés, az emberi aljasság elképzelhetetlenül komor színárnyalatai, kannibalizmus és abszurd helyzetek sokasága: a Szamár-sziget szellemkatonái című kötet rendkívül olvasmányos, néhol rejtőien szórakoztató stílusa ellenére is nyomasztó olvasmány, ami megrázó erővel mutatja be a magyarság egyik, sorstragédiákban különösen bővelkedő időszakát. A könyv alapján hamarosan dokumentumfilm és kiállítás is készül.

Folytatás

MTI-hír a kötetről

Kultúra-könyv-történelem-évforduló-Olaszország
Világháborús centenárium - Könyv jelent meg az asinarai börtönszigetről

    Budapest, 2014. október 24., péntek (MTI) - A balkáni "halálmars" és az északnyugat-szardíniai Asinara börtönsziget történetéről szóló könyv jelent meg a napokban. A Szamár-sziget szellemkatonái című kötet csak az első része Margittai Gábor és kutatótársa, Major Anita Asinara-projektjének, amely nemzetközi vándorkiállítással, majd egy dokumentumfilmmel folytatódva állít emléket annak a több ezer, köztük rengeteg magyar első világháborús katonának, akik soha nem tértek vissza a szardíniai hadifogolytáborból.

Megjelent!

A nagy háború centenáriumára a nagyközönség számára is elérhetővé vált a szamár-szigeti hadifogoly magyarok  elfeledett története. 

Négyévnyi munka eredménye a napokban megjelent kötet: Európa hadszíntereinek, lágerbirodalmainak bejárásával és eltemetett archívumok megnyitásával kutattuk a balkáni halálmarsban elveszett fogolyhadsereg nyomait. Egyszerre kellett rendet tenni az évek alatt összegyűjtött adathalomban, illetve valóságos detektívmunkával elemezni, egymáshoz illeszteni (vagy szétválasztani) a sokszor még mai is háborúk dúlta, kísérteties tájakon megtalált töredékeket. Az egykori ellenségek és szövetségesek táborhelyeit, hegyeit, mocsarait és tengerparti zónáit kellett kőről kőre végigjárnunk, hogy ez a szégyenteljes történet napvilágot láthasson.

Mindnyájunk okulására.

Háború száz évvel a nagy háború után?

Szerb tüzérség Szabácsnál 1914-ben (Forrás: Andra Popović: Ratni album 1914–1918)

Nem titok, hogy a Magyarországot körbevevő államok a legmagasabb szinten és a legnagyobb erőfeszítésekkel küzdenek azért, hogy az első világháborút a maguk szája íze szerint értelmezzék. Kétségtelenül keserves helyzetben vannak. Fel kell ugyanis oldaniuk azt az ellentmondást, hogy példának okáért az erdélyi románság, a délvidéki szerbség egy része az „óhazákkal” hadban álló Osztrák–Magyar Monarchia seregeiben szolgált. Így kerülnek át a Magyarországért küzdő és eleső Kárpát-medencei románok, szlávok egy „felszabadító háború” hősei közé, s így íratnak át a hajdani emlékművek az utódnépek értelmezései szerint. Köztük megannyi magyar névvel is…

Filmet forgattunk Szamár-szigeten!

Talán Csaba operatőr és Margittai Gábor szakértő a tumbarinói halálmarsemlékműnél (Fotó: Major Anita)

Miközben az utolsó simítások vannak hátra könyvünkön – mely várhatóan október közepén már a boltokban lesz –, a napokban tértünk vissza Asinaráról. Hosszú és szövevényes előkészítés után, helyi barátaink fogadókészségének és a magyar forgatócsoport elszántságának köszönhetően sikeresen leforgattuk filmünket (producer: Feledy András) Asinara első világháborús lágervilágáról, amely annyi magyar katona életét követelte.